Aktuális állami szabályozás

EU direktívák és hozzá kapcsolódó hazai rendeletek:

EU zászlóMagyarország zászló

  • 91/2002/EK Épületenergetikai direktíva (EPBD)
  • 31/2010/EU EPBD irányelv átdolgozása (EPBD recast)
  • 7/2006 (V.24.) TNM Rendelet – követelmények, számítás
  • 176/2008. (VI.30.) Kormányrendelet - tanúsítás
  • 264/2008. (XI.6.) Kormányrendelet - felülvizsgálat
  • 277/2008 (XI.24.) Kormányrendelet - nyilvántartás

91/2002/EK Épületenergetikai direktíva (EPBD)

Az Európai Parlament 2002. december 16-án elfogadta a 91/2002/EK számú irányelvet az épületek energiahatékonyságáról, amely hosszas egyeztetések után 2003. január 4-től lépett életbe. Az európai vezetés célja egyértelműen az épületállomány energiafelhasználásának csökkentése, ami az EU országait tekintve, de hazánk esetében is az összes energiaigény mintegy 40%-át – helyenként többet – teszi ki. Az épületek energiafelhasználásának csökkentése elismerten hozzájárul a környezet terhelésének csökkentéséhez és az EU országainak energiaimport-függését is csökkenti.

Energiafogyasztás szektoronkéntHáztartások energiafogyasztása

Az épületek energetikai hatékonyságának növelését célzó irányelv többszintű követelményrendszer teljesítését tűzte ki a tagállamok elé:

  • új, illetve meglévő épületek energetikai jellemzőire vonatkozó minimum követelmények alkalmazása
  • az épületek összesített energetikai jellemzőjének meghatározására szolgáló számítási módszer kidolgozása
  • az épületek energetikai tanúsítása, az ehhez szükséges követelmények kidolgozása
  • az épületek kazánjainak és légkondicionáló rendszereinek rendszeres felülvizsgálata, továbbá a 15 évnél régebbi kazánnal kialakított fűtési rendszerek ellenőrzése

31/2010/EU EPBD irányelv átdolgozása (EPBD recast)

  • az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeket költségoptimalizált szinten kell meghatározni
  • 2018 december 31 után épülő új középületeknek, valamint minden 2020 december 31 után épülő új épületnek közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie
  • az épületek különböző rendszereire – amelyek nem részei az Ecodesign direktívának – követelményrendszereket kell kialakítani
  • az épületek fűtési rendszerét (>20kW) 2 - 4 évenként felül kell vizsgálni – kazánok, hőtermelők, szivattyúk, szabályozás
  • felülvizsgálatok központi tárolása
  • független ellenőrzési rendszer bevezetése
  • szankciókat kell alkalmazni
  • pénzügyi ösztönzők bevezetése
  • hatályba lépés: 2012. július 19-ig nemzeti szabályozás, alkalmazás 2013. január 9.

7/2006 (V.24.) TNM Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

Az első két követelmény az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet megjelenésével teljesült, és alkalmazása a 2006. szeptember 1-je után induló építési engedélyezési eljárásokban kötelező.

A rendelet szerint új épületek létesítésekor, és 1000m2 feletti hasznos alapterületű épületek átalakítása, bővítése és felújítása során biztosítani kell az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.

ÉpületenergetikaHőkameraEnergetikai tanúsítás

A rendeletben szerepel a számítási módszer, az ahhoz szükséges összefüggésekkel, alapadatokkal és táblázatokkal. A rendelet három szinten fogalmaz meg követelményértékeket:

Első szint: az épület Ep [kWh/m2a] összesített energetikai jellemzőjének kisebbnek kell lennie a követelményeknél. A követelmény az épület funkciójától és annak A/V viszonyától (fűtött teret határoló felület és fűtött légtérfogat aránya) függő érték. A számításnál az épület és a gépészeti rendszerek együttes fogyasztását kell alapul venni.

Második szint: az épület q [W/m3K] fajlagos hőveszteségtényezőjének alacsonyabbnak kell lennie a követelménynél. A fajlagos hőveszteségtényező az épületszerkezetek veszteségei mellett a napsugárzásból és a belső hőtermelésekből származó nyereségeket is figyelembe veszi. Értéke ugyancsak az A/V viszonyfüggvénye. Ez a tényező csak az épület energetikai tulajdonságait veszi figyelembe.

Harmadik szint: az előzőek mellett az épületszerkezetek U [W/m2K] hőátbocsátási tényezőinek egyenként is meg kell felelnie a meghatározott határértékeknek.

176/2008. (VI.30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítását a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet rendeli el. A rendelet 2009. január 1-én hatályba lépett, de a hatálybalépéskor meglévő épületek energetikai tanúsítása 2011. december 31-ig önkéntes.

A rendelet értelmében 2009. január 1-jétől energetikai tanúsítványt kell az épületről készíttetni az alábbi esetekben:

Új épülete használatba vételekor a használatbavételi engedélyezésig. Ez az építtető feladata.

Meglévő épület eladásakor, vagy 1 évnél hosszabb ideig tartó bérbeadásakor a szerződéskötésig. Ez a tulajdonos feladata.

1000m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épületeknél. Ez a tulajdonos feladata.

Meglévő épület esetén a tanúsítvány készíttetése 2010. december 31-ig önkéntes.
A tanúsítás során az épület Ep [KWh/m2a] energetikai jellemzőjét kell a követelményekkel összevetni, és ez alapján osztályba sorolni. A számításnál az épület és a gépészeti rendszerek együttes fogyasztását kell alapul venni.

A rendelet értelmében az alábbi osztályokat kell alkalmazni:

Energetikai minősítési osztályok

A skálán a „C” osztály azt jelenti, hogy az épület energiafogyasztása megfelel az aktuális követelményeknek. Az „A+”, „A” és „B” kategóriák ennél jobb energiafogyasztású épületet jelentenek, még a „D”-„I” kategóriák a követelménynél rosszabbat.

A tanúsítási folyamat fontos eleme a szakember által készített javaslat. Ebben arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen változtatásokat, korszerűsítéseket célszerű elvégezni, azoknak mi a várható eredménye, azzal az épület milyen új energetikai kategóriába léphet előre.

264/2008. (XI.6.) Kormányrendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról

Az Épületenergetikai Irányelvben rögzített negyedik lényeges követelménynek megfelelő hazai 264/2008. (XI. 6.) Kormányrendelet 2008. november 6-án jelent meg, és elrendelte a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát. A rendelet 2009. január 1-én lépett hatályba. A felülvizsgálatot a meglévő hőtermelő berendezések, illetve légkondicionáló rendszerek esetében 2013. január 1-jéig kell elvégezni, de a 15 éves, vagy annál régebbi hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszerek egyszeri felülvizsgálatának határideje 2011. január 1. A rendelet értelmében a 2007. január 1. után üzembe helyezett berendezések és rendszerek esetében az első energetikai felülvizsgálatot 2015. január 1-ig kell elvégezni.

KazánFűtési rendszerLégkondícionáló berendezés

A rendelet hatálya kiterjed minden huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületet vagy épületrészt kiszolgáló

  • 20 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű hőtermelő berendezésre
  • 12 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszerre, valamint
  • 15 évesnél régebbi és 20 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszerre, továbbá
  • a hőtermelő és légkondicionáló berendezések tulajdonosaira és üzemeltetőire és
  • az energetikai vizsgálatot végző szakértőkre

277/2008 (XI:24.) Kormányrendelet a dokumentációk központi nyilvántartásáról

A 277/2008. (XI. 24.) Kormányrendelet az építésügy, a településfejlesztés és rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról 2009. január 1-jén lépett hatályba. A jogszabály szerint a VÁTI által működtetett Dokumentációs Központ fogadja és tárolja a terveket elektronikus formában. A jogszabály szerint gyakorlatilag az összes keletkezett iratot és tervet, műleírást CD-n vagy DVD-n kell leadni.