Mire használhatjuk az összegyűjtött esővizet?

A háztartások vízgazdálkodásában az épületek tetejéről lefolyó víz hasznosítása játszik szerepet. Az esővíz hasznosítás lehetőségei:

• felszíni esővízgyűjtés tartályokba
• kerti öntöző rendszerek
• házi ellátó rendszer.

Miért nem szabad a szennyvízcsatornába vezetni a csapadékvizet?

A városi csatornahálózatokat általában csak a szennyvizek elvezetésére létesítették, azok adott lakos számra vannak tervezve, méretezve. Amennyiben nagyobb mennyiségű csapadékvíz kerül a szennyvízcsatornába, a hálózaton szennyvízkiöntés fordulhat elő, zavarok keletkezhetnek a tisztítási technológiában és növekszik a szennyvíz elvezetési és tisztítási költsége. A biológiai tisztítók érzékenyek a terhelés ingadozására, tehát a nagy mennyiségű csapadékvíz egyszerűen kiöblíti a tisztítóműből a biológiai tisztítást végző baktériumokat. Ezután hetekig tart az eredeti állapot visszaállítása, amíg a város szennyvize rosszabb tisztítási fok után kerül élővizeinkbe, környezetünkbe.

Mennyi vizet spórolhatunk?

Amikor nincs vezetékes víz vagy csak takarékoskodni akartunk, eddig kútfúrással biztosíthattunk használati vizet, ahol erre a hidrogeológiai adottságok lehetőséget biztosítottak. Ez rombolja vízkészleteinket, esetenként nagyon költséges, egyszerűen tiltott vagy megoldhatatlan.

Minden tetőfelület lehetőséget ad arra, hogy gyűjtsük és tároljuk az esővizet. A takarékosság és a környezetvédelem, mind indokolttá teszi az esővízgyűjtést. Az Európai Unió sok helyén már kötelező az esővízgyűjtők (vagy szikkasztók) telepítése, többek között a karsztvizek védelme, az időszakos vízhiányok kezelése, a takarékosság és a szennyvíztisztítók tehermentesítése érdekében.

Ha a személyenként és naponta átlagosan elfogyasztott 150 liter ivóvíz megoszlását megnézzük, látható, hogy a víz 50%-át könnyen lehetne csapadékvízzel helyettesíteni. Az esővíz használható a WC-öblítéstől kezdve a mosáson át a takarításig és a kert öntözéséig:

Miből áll a rendszer?

Egy 100 m2 tetőfelületről évente 50-60 m3 esővíz gyűjthető össze. A megfelelő méretű berendezés kiválasztásához a következő paraméterek, jellemzők szükségesek, mindezeket ismerve tervezhetők otthonunkba az esővízgyűjtő rendszerek:

• a csapadékvíz összegyűjtésére alkalmas tetőfelület
• felhasználók száma
• a havonta felhasznált vezetékes víz mennyisége
• a berendezés elhelyezésének és környezetének helyszínrajza (kültéri telepítés esetén)
• a telepítés helyi körülményei, korlátai

Mit nyerünk az esővíz hasznosítással?

A házi csapadékvíz-gyűjtés és felhasználás megfelel mind a vízgazdálkodás, mind a természetvédelem „elvárásainak”. Többletcsapadék idején a tetőkről, burkolt felületekről felfogott csapadékvíz nem terheli a csapadékvíz-elvezető rendszert, némileg mérsékeli a lefolyást, kisebb a vizek eróziós károkozása, az aszályok idején pedig háztartásonként néhány köbméter erejéig helyettesíti a talajvíz-kitermelést.

A csapadékvíz teljes újrahasznosításával akár 50%-os ivóvíz megtakarítás is elérhető. Ha az egyre emelkedő vízdíjakból indulunk ki, egy teljes csapadékvíz-hasznosító berendezés beépítése 5-8 év alatt megtérül.

Több európai országban az önkormányzatok az esővíz felhasználását és elszivárogtatását anyagilag is támogatják.